Kelemen Andrea : Csigabigasóhaj


 
2847 szerző 39395 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Falcsik Mari
  Hová lettek nagyapám gépei?
Új maradandokkok

Varga Árpád: Két haiku
Gerle Kiss Éva: Miatyánkközepe
Tímea Lantos: Hazugság
Bátai Tibor: Tükröz(őd)ések
Szakállas Zsolt: Málék, tépdesni őket muszáj
Bátai Tibor: Legközelebb [ez egy ilyen nap]
Bátai Tibor: A pillanat teljessége
Bátai Tibor: egymásbaforgás
Szakállas Zsolt: MEDÚZA
Bátai Tibor: Megvár, és eléd jön
FRISS FÓRUMOK

Szakállas Zsolt 5 órája
Valyon László 5 órája
Debreczeny György 6 órája
Tóth Gabriella 6 órája
Ligeti Éva 8 órája
Albert Zsolt 8 órája
Tamási József 9 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
Varga Árpád 1 napja
Péter Béla 1 napja
Tímea Lantos 1 napja
Bara Anna 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Szőke Imre 1 napja
Burai Katalin 2 napja
Vezsenyi Ildikó 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Pálóczi Antal 2 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 19 órája
Hetedíziglen 23 órája
útinapló 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Maxim Lloyd Rebis 1 napja
nélküled 2 napja
Baltazar 2 napja
A nyúl ürege 2 napja
Janus naplója 3 napja
Lángoló Könyvtár 3 napja
Zúzmara 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
Gyurcsi 10 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kelemen Andrea
Csigabigasóhaj



Ücsörögtem egy délután
odakint a kertbe',
egyszerre csak halk sóhajtás
jutott a fülembe.

Mellettem egy zöld fűszálon
apró csiga mászott,
csápja mögül bánatosan
nézte a világot.

Így sóhajtott, jól hallottam,
ma is emlékszem még:
"Többé földön csúszni lassan,
jaj, de nem szeretnék!

Ó, ha mint a madaraknak,
két szárnyam lehetne,
fönt szédülnék a magasban
felhők közt kerengve.

Sündisznóval rémes álom
sohasem kínozna,
minden éjem, minden napom
álomvilág volna.

Jaj, hogy tudnék én örülni,
de hiába minden,
Göncölszekér rúdján ülni
csöpp reményem sincsen.

Pitypangszárra ha fölmásztam,
eltörött alattam;
akárhogy is próbálkoztam,
szárnyra sose kaptam.

Így aztán a magas égre
nem szállok fel, tudom,
arany napot, kék felhőket
csak lentről bámulom.

Szomorú sors, szomorú sors,
de hát nincs mit tenni,
ha a végzet így alkotott,
csigának kell lenni."

Csigasorsát, nagy bánatát
szívből megértettem,
s ahogy végül elcsoszogott,
tollam fölemeltem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: A Dróton túl

Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-22 17:33       ÚJ bírálandokk-VERS: Burai Katalin PRÓZA Fixációs csapda
2025-10-22 13:52   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-10-22 13:49   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-10-22 13:22   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-10-22 12:45   új fórumbejegyzés: Debreczeny György
2025-10-22 12:39   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-10-22 10:39       ÚJ bírálandokk-VERS: Tamási József októberi hajnal
2025-10-22 10:11   új fórumbejegyzés: Ligeti Éva
2025-10-22 10:08   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-10-22 10:03   Új fórumbejegyzés: Albert Zsolt