DÚDOLÁS

Nem tudom miért, sokadszor már most,
Visszatér a hajdani Józsefváros.
Alig gondoltam rá, eltelt nyolcvan év.
Miért kíváncsi a kezdetre a vég?
Mert a vég és a kezdet összeérnek,
Józsefvárosban kezdődött egy élet.
Hátsólépcső, hideg lakás, mennyi kép,
Visszanézve nem is volt valami szép.
Sokat belőlük már el is felejtettem,
De anyám éneke cseng a fülemben.
A dalok eltűntek, most visszajönnek.
Észre sem veszem és dúdolom őket.
A régi dalok, akkori slágerek,
Hányszor is hallottam, mint kisgyerek.
És mielőtt elsüllyednének végleg,
Aláfestenek néhány régi képet.
Anyám mosott és a padláson együtt
A ruhát száradni kiteregettük.
Vagy lóbálta a vasalót a gangon,
Hogy a faszén benne ki ne aludjon,
Vagy vasalt, vagy főzött ott a konyhában,
Én a hokedlin meg a leckét csináltam.
Megtörténik, lehet, hogy furcsa dolog,
Erre emlékezve, közben dúdolok.


2005.04.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.