Esõ
Borult az ég, csepeg a szürke eső.
Rejtekükből álmok osonnak elő,
Körülölelnek és reám borulnak,
Varázsát ígérik a régen múltnak.
És én a múltba belefelejtkezem,
Átélem velük egykori életem.
Megelevenedik a Józsefváros,
A Rákóczi tér, ahol újra játszok.
Elemi iskola, Rökk Szilárd utca
És írni, olvasni tanulok újra.
Horánszky utca, a középiskola,
Beleülök a faragott padokba.
Nyilasi tanár úr kulcsot vág hozzám,
Mert elálmodozok a magyarórán.
Mikszáth Kálmán tér, a leányiskola,
Bámészkodni többen elmegyünk oda.
Tanulom a francia irodalmat,
A katedra mellett verset szavaltat
Tari Imre úr, a francia tanár.
Közben odakint az eső meg eláll,
Az égen fent a felhők szétoszlanak,
Mögülük újra előkerül a nap
És valahová eltűnnek az álmok,
Itt hagyják nekem a valóságot.
2005.04.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.