Hideghegy

Kilépve az ég alá, valamelyest
enyhül a szorongás. A szél,
ami öregebb a teremtett
dolgok legtöbbjénél. Nagyon
régi szél. Helyek után
sóvárogsz. Úgy tűnik, nem
vagy sehol. Félmeztelen
kisfiú fut a magas fűben.
Egy másik gyíkokat kínoz.
Valamivel közelebb vagyunk
a felhőkhöz. Elnézni, ahogy
szétfoszlik az egyik, ami
néhány másodperce még
eltakarta a napot. Légy
száll a papírra. Nagyobb,
mint bármelyik betű.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: ÉS, 2002/36