boldog idők
azon az estén hetvenegyben
felnőttest játszottunk a kert alatt
éretlenünkből kibújt az ördög
és győzni indult a kis csapat
gyermeki vérünk kileste
mikor mindenki szédeleg
és arcunkra tűzte a vodka
a pír lepte jelképeket
s ahogy szívtuk a Portit a Fecskét
két kurjantás között
feltűnt a Pista papája
aki hegynek öltözött
mögöttünk zárt a kanális
előttünk jelelt a Pista bá
fejünk felett a szégyen
átért mint híd
a Nagy Dunát
másnap a tízes szünetben
Pistát okoltuk a baj miatt
bár rajta egy pofon is látszott
mi csak vizesek lettünk
és sárosak
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-12-01 18:02:21
Utolsó módosítás ideje: 2025-12-01 18:06:22
