Végül - J.A. parafrázis


Kapartam rozsdát, emeltem zsákot,
hánytam oldalba lassú pincért,
elmostam kétszáz tányért, ha kellett,
ittam tisztaszeszt gyenge viccért,

vertek a Kalefon, gyűlöltek anyák,
sógorjelöltek űztek zordan,
volt lyukas gatyám, de nem tett úrrá
ha divatos nadrágot hordtam,

csattant hátamon csősz görbe botja,
szopogattam édes nyelveket,
törtem már angol, török beszédet,
magyarul nem mondtam: - Nem lehet!

Húszcentis sodrony befér a zsebbe,
hatékony érv egy vita során,
megtanulhattam bicegve futni
ha az erősebb rúgott bokán.
*
Vénségemre már kopnak az élek,
kockás terítőn egy kancsó borral
kisimulhatnak az ellentétek,
lenyugszik, aki bosszút forral.

Felrévedve a mára, belátom,
elherdáltam az erőm, haragom.
Mindegy, hogy régen mi volt, most minket
együtt kezd ki a rideg hatalom.
*
Kihagyó szív és pár löttyedt izom
tompa késsel ceruzát hegyez.
Van az országban sok bérceruza
- olcsó és drága is - de nem ez.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-09-29 19:34:35
Utolsó módosítás ideje: 2023-09-29 19:34:35