ha visszapillantanál
a tenyered vonalától ne várd
hogy szebb lesz a jövő
a múltat meg felesleges megpiszkálnod
olyan az mint tábortűz után
hamuban gallyak recsegését keresni
ha néha még körbelengenek az illatok
bár nem jut eszedbe kihez kötheted
a beazonosíthatatlan kellemes érzése
évtizedeket fiatalít rajtad
s mire rájössz hogy matek tanárod
mindennap ropogósra keményített
fehér köpenye és pipadohány illata az
rádöbbensz hogy az a szívtáji bizsergés
úgy örökké hogy már soha újra
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2023-09-18 10:55:17
Utolsó módosítás ideje: 2023-09-18 10:55:17
