Ha van az időnek angyala,
akkor így nyitja szárnyait,
ahogy reggelente lapoz egyet a tél.
Valaki egyszer útnak indította azzal,
hogy ne is gondoljon megállásra.
A szél leszáll, leveszi az időt,
az elszáradt ruhát, összehajtva
rakosgatja egymásra. Könnyű lesz.
Néhány gramm ami tényleg megmarad.
Névre szóló levelet küldenek a fák, súlytalant.
