Az utolsó trubadúr
szerelem dalával indul
minden este dús kertekbe
szép leányok kedvében jár
kegyeikre szomjas teste
álmot hint hajas babákra
amint az ég bealkonyul
ajkán dallam erősödik
zeng és bong lankadatlanul
szenvedélye űzi hajtja
mint erdőben a vadszamár
felbőg sajog lelke egyre
míg prédára rá nem talál
nem figyel már többé senki
melankolikus szavára
hattyú énekénél nem több
megkésett próbálkozása
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-09-15 15:23:42
Utolsó módosítás ideje: 2021-09-16 18:28:32
