idők találkozása

forró a tér árnyékot 
csak a házak tartanak 
húsz emeletnyi csík a
padon két fáradt fazon 
kezükben vodkásüveg
fagyi szökőkút lányok 
várok

az egyik búzavirág a
másik pipacs
lám mi jut eszembe 
napszúrásom lehet

dél van ilyenkor az
aratók is alszanak
kókadt idő 
csak a bájos folyondárvirág virít
portól mázas kaszások 
holnap a gabonatemplomok alatt 
majd találnak árnyasat
míg dohog a gép
menj innen gyerek
csípi a szememet az orrom
a fülem törekkel teli

nocsak
hogy lehet a város közepén
pont olyan száraz
szérűszag 





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-07-12 00:26:28
Utolsó módosítás ideje: 2021-07-12 08:00:29