hálószobám
a hálószobámban
lemosható a tapéta
az árnyékod
régen lemosva
nézem a körömvájta csíkokat
kínos párhuzamok
az ablakon a redőny ferde
lomhán lóg közte a pókháló
ez a bizonyság
hogy nem várok már senkit
az ablakon túl
jegenye sor
köztük lámpaoszlopok
bennem csak karók vannak
és utak milliói kanyarognak
lepecsételt szívvel ballagok
a falakról feketeség csorog
az óra agyonveri a perceket
beteg idő
ha lefekszem hiányzik a karod
fejem alatt nedves párnában
elázott libatoll
mélyeket lélegzem
óvatosan leereszkedem
egy kötélhágcsón
az álomvilágba
a veszélyes ingoványba
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-01-03 19:13:47
Utolsó módosítás ideje: 2021-01-03 19:13:47
