Szilágyi Erzsébet
A tudat határán (jav,)
Nem emlékszem pontosan,
Megkérdezem őt.
Várnom kell, míg hazaér,
Simogat, beszél.
Felriadok álmomból,
Nincs kit kérdezzek,
Ágya üres, egy óra
ijesztőn ketyeg.
Kabátja a fogason,
Mezítláb ment el,
Lepedőbe tekerték,
Keresztet vetett.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-12-28 23:09:06
Utolsó módosítás ideje: 2020-12-28 23:09:06
|
|
|
