Karácsonyi anziksz



Narancs az illat, asztalon már
a kötöznivaló, zselés, de kár,
mákszemet perget a kiszakadt zsák,
Zsolnay várja, hogy megmutassák.

Reped a bejgli, ferde a fa,
izzadtan továbbfarag apa,
hóval a vállán ünnep oson,
süpped az este, ezer fokon

égnek a gyertyák, jár a kilincs,
hozza a rokon azt, ami nincs,
arcokon derül a bábumosoly,
szekálva lesz, ki most is komoly.

Kínál az anya, tüsténkedik,
kitart a lábán, egy esztendeig
könnyű a tudat, megvolt a fény,
s mellünkre tűzzük a bőrkanapén.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-12-19 08:53:02
Utolsó módosítás ideje: 2020-12-19 08:53:02