Vajdics Anikó : Takarodó


 
2841 szerző 39158 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Horváth Tivadar 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 2 órája
Ilies Renáta 2 órája
Duma György 3 órája
Hodász András 4 órája
Szilasi Katalin 5 órája
Vadas Tibor 7 órája
Tímea Lantos 7 órája
Bara Anna 8 órája
Tóth Gabriella 10 órája
Ötvös Németh Edit 12 órája
Bátai Tibor 1 napja
Tamási József 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Nagyító 2 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 2 órája
Bátai Tibor 3 órája
Hetedíziglen 3 órája
különc 12 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bara 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Janus naplója 2 napja
Baltazar 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
útinapló 2 napja
Sin 2 napja
Conquistadores 3 napja
nélküled 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vajdics Anikó
Takarodó

Az éjszakai felriadások.
Az örökkévalóságnak tűnő
másodpercek, amíg a tudatom
kikecmereg az öntudatlanság
iszapjából, és ráébreszt,
hogy nem vagyok egyedül:
ott szuszog mellettem
egy másik lélek.

Az örökkévalóságnak
addigra vége, és akkor már
lehet bosszankodni is (végre),
mert annak a másik léleknek
a szuszogása igazából jóízű,
párnaszagú, hangos hortyogás,
az ébreszt fel garantáltan
éjjelente, mint egy rakoncátlan,
bohó állat, aki nem képes kivárni
a reggelt, ha tehetné, lerángatná
rólam a takarót…
takarodj,
szólnék rá, de nem teszem,
nem rázom fel a hű eb gazdáját,
csak az arcához érintem a kézfejem,
és azokra gondolok, akiket nem
a Másik töredezett lélegzetvétele,
hanem a saját szorongó, akadozó
lelke ébreszt fel éjszaka.

Nem mintha én nem bírnám ki
egyedül. A fél életemet így is
a saját világomban töltöm,
hasbeszélő iszaptúrók, röpködő
madárijesztők, hazajáró lemurok,
bujdosó kimérarákok, bogáncseszű
bengák, cselefendik és csalavérok
édes-fájdalmas társaságában.


Világra teremtődésükről alig
tudok. Maguktól bújnak belém
mint egy sereg rakoncátlan, bohó
állat; nem bírják kivárni az estét,
takarót rángatnak szememre,
töltsem éberálomban a fél
napot… „takarodódjak”!


Kinek az arcát érintsem meg
ilyenkor, ha a tiédet nem lehet?






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-11-03 13:13:37
Utolsó módosítás ideje: 2020-11-04 00:34:06


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-12 00:42   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 00:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:25   új fórumbejegyzés: Ilies Renáta
2025-07-11 23:43   Napló: Gyurcsi
2025-07-11 23:31   Napló: Bátai Tibor
2025-07-11 22:47       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Munkás-sokk
2025-07-11 22:42   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-07-11 22:28   új fórumbejegyzés: Hodász András
2025-07-11 20:45   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-11 20:44   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin