Te

Rohan a világ, de lényed bennem nyomokat hagy.
Értelmetlenül ellenkezek szavaiddal, vagy
Lehet, hogy beléd szeretek kicsit és
Lehet az is, hogy az egész csak tévedés.
Ellepnek furcsa gondolatok…
Gyújtom a gyertyát, rád gondolok.

Sötétedik kinn, lassan leszáll az éj.
Órák múlnak szótlanul, míg alszik a kéj.
Lebben egy kósza árny a falon…
Kinn egyszer szél tombol, másszor nyugalom.
Idebenn félek. Már kimondani nem is merem,
Mennyire jó, hogy itt vagy nekem!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.