puzzle
mindent elfelejtek elfojtok
önmagamba rejtek
átalakítok változtatok
nem tudok: csak sejtek
minden bizonytalan az élet
legfőképp nincs határ
akkor tetszik amikor téved
ködben szürke szamár
létünk egy simogatásért nyög
minden túl messze van
hátunkon kereszt lábunkban szög
s nem hallatszik a zaj
Isten függöny és mi a rojtok
életünk az ablak
csak akkor lehetek boldog ha
mint puzzle-t kiraknak
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Új Dunatáj, 2012/1-2.
Kötetben: Ahol út nincs... (, 2013)
Kiadó: united p. c. kiadó
Feltöltés ideje: 2020-03-07 18:13:24
Utolsó módosítás ideje: 2020-03-07 18:18:46