Roche - határ

Csukott lámpák komplett rendszert
Alkotva, feledéssé faragnak.
Duzzad az ég, mászhatatlan.
Hamuszín hajam kifonom, kigombolom
Szívem.

Ló leszek, sebes, szárnyas oroszlán
Akár, hogy közeledve hozzád,
Ne legyek már érdekes.
Csak csöndes hétvégén is
Híved.

Ég a füled, valaki szid magába.
Elejtem a csésze teát, leforrázom, toll-fosztom tetteim.
Csütörtök van, babona szerint
Átkozott.

Nyílik szemem, ott se vagy, látlak.
Csukódik, borostás a reggel,
Akkor alszom.
Vérköreid akadoznak, dadogva vagy
Te ellopott.

Hízz, mint az előző nap.
Fogyj, mint a következő estek.
Nyálka verem alján, minden némaságod.

Hízz, mint az elmúlt évek.
Fogyj, mint a drogról leváló.
Tartósítsd lehelet szabályod.
Ki be, be ki.

Elérve a határpontot,
Erősebb lett a húzás,
Mint a taszítás.

Zuhanni szeret minden,
Visszavágyik önmagához.

Menekülni szeret minden,
Vágyik máshová.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-23 11:15:42
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-23 11:18:09