ahogy az öregség csakazértis utolért
már sehogy se próbálom lehagyni
valahányszor rám csimpaszkodik
megrázom magamat és összeszedem
a fogalmamsincsróla dekurvajókat
s akár egy fogaskerék pörgök tovább
tudom egyszer majd megakasztja
a forgást a semmiből egy kasza
de akkor már félig siketen legalább
nem ijeszt meg a pendülése
