Pataki Lili : Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)


 
2847 szerző 39358 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szabó T. Anna
  TESZTELEM A GRAVITÁCIÓT
Új maradandokkok

Kovács Mikó Edina: Lomtalanítás
Tamási József: kutyám szemei
Filip Tamás: Villámnál fényesebb jelenlét
Tímea Lantos: Kép a vitrinen
Bátai Tibor: Platónról több ülésben [a teljes ciklus]
Bátai Tibor: Rögtönzések egy dilemmára
Szakállas Zsolt: duzzanat.
Filip Tamás: Május felé
Tímea Lantos: Kontúr
Bátai Tibor: rigmusok a tanár úrnak
FRISS FÓRUMOK

Bara Anna 1 órája
Tímea Lantos 1 órája
Hepp Béla/aLéb 6 órája
Bátai Tibor 1 napja
Varga Árpád 1 napja
Péter Béla 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Tamási József 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Kovács Mikó Edina 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Karaffa Gyula 2 napja
Filip Tamás 3 napja
Szőke Imre 3 napja
Duma György 5 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Szilvási István 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 38 perce
Hetedíziglen 3 órája
Lángoló Könyvtár 7 órája
Maxim Lloyd Rebis 9 órája
Gyurcsi 9 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
nélküled 2 napja
útinapló 2 napja
mix 2 napja
az univerzum szélén 3 napja
Conquistadores 3 napja
Janus naplója 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
Minimal Planet 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Pataki Lili
Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)


Reggel álltam a tükör előtt,
csipesszel a kezemben, és
egyesével öltem a szőrszálakat.

Apám szerint gyerekkoromban
nekem volt a legszebb szemöldököm.
Most meg szinte hallom, ahogy darabra

számol minden tépésnél: Egy.
Kislánykorodban sokat nevettél.
Az arcodon nyoma sem volt

erőltetett, torz grimasznak. Kettő.
A tekinteted nyílt volt, fürkésző.
Nem tudtál semmit a világról,

ami bánthatott volna. Három.
Kedves voltál, odaadó. Órákig
törted a barackmagot, csak hogy egy

marékkal adhass nagyapádnak. Négy.
Tiszta voltál, ártatlan, őszinte, vakmerő,
szenvedélyes, betörhetetlen.

Öt. A szerencseszámom.
Öten voltunk a családban. Öt évesen
már megvertél kártyában. Hat.

Tévedhetetlenül tudtad, mi
a jó. És meg is tetted! Nem
lehetett haragudni rád. Hét.

Anyád hét hónapig hordott a
szíve alatt, én meg csak annyit
mondtam, "megint lány lett". Nyolc.

Nyolc éves voltál, amikor
inni kezdtem. Nyolc évig
nem voltam önmagam.

És most újra számol: Egy.
Az első évben még nevettél rajtam,
ahogy estem-keltem, mint egy bohóc.

Kettő. A tekinteted egyre komorabb
lett, vizslató. Mindent tudtál, amit
a világodról tudnod kellett.

Három. A harmadik évben
folyton összetörtem magam,
az autót, és téged is. Négy.

Te őszinte voltál, én csökönyös,
én kiégett, te kezelhetetlen. Családot
hazudtunk mindketten. Öt.

A szerencseszámom. Csak ültem
a temetőben apám sírjánál, és
bőgtem, mint egy gyerek. Hat.

Tévedhetetlennek hittem magamat.
Tudtam, hogy minden rossz.
És nem tudtam nem haragudni rád.

Hét. Anyád hét év után feladta. Én álltam
az újszülött kutyakölykök fölött részegen,
és csak annyit mondtam, "megint lány lett".

Nyolc. Nyolcszor kerültem kórházba,
és te számoltad mindet. Nyolc szoba,
nyolc ágy, nyolcféle gyógyszer.

Nyolc év kellett, hogy felnőj. Nyolc
város, hogy hazatalálj. Nyolc megálló,
hogy a dolgok megforduljanak.

Hét. Hetente egyszer jöttél.
Te, az egyik lányom. Akit sosem
hordtam a szívem alatt.

Hat. Azt mondtad, nincs semmi baj!
Ez egy betegség. Gyógyíthatatlan,
de együtt élhetünk vele.

Öt. A szerencseszámom. Öten
voltunk a családban. Én bőgtem,
te megvertél kártyában.

Négy. Tiszta voltál, ártatlan,
őszinte, vakmerő, szenvedélyes,
betörhetetlen. Három.

Háromszor estem még vissza,
de te kedves voltál, odaadó.
Órákig törted nekem a barackmagot.

Kettő. Ketten ültünk a padon.
Te nem néztél rám, nem fürkésztél,
úgy mosolyogtál, mintha nem bántana.

Egy. Egyszer még nevettél is.
Az arcodon nyoma sem volt
erőltetett, torz grimasznak.

Reggel megálltam a tükör előtt,
borotvával a kezemben. Jólesett ölni
a szőrszálakat. Alatta én voltam,

mögötte téged láttalak, a lányomat.
Szerinted gyerekkoromban nekem volt
a legszebb szemöldököm.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-16 11:18:24
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-16 11:18:24


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-12 23:33   Napló: Bátai Tibor
2025-10-12 23:05   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-10-12 23:00   Új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-10-12 22:29   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-10-12 19:37       ÚJ bírálandokk-VERS: Bátai Tibor Most is azt reméled
2025-10-12 18:32       ÚJ bírálandokk-VERS: Tímea Lantos PRÓZA NŐI SZESZÉLY
2025-10-12 18:05   Új fórumbejegyzés: Hepp Béla/aLéb
2025-10-12 17:40   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-10-12 17:00   Napló: Lángoló Könyvtár
2025-10-12 16:49   Napló: Lángoló Könyvtár