Pataki Lili : Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)


 
2847 szerző 39393 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Falcsik Mari
  Hová lettek nagyapám gépei?
Új maradandokkok

Varga Árpád: Két haiku
Gerle Kiss Éva: Miatyánkközepe
Tímea Lantos: Hazugság
Bátai Tibor: Tükröz(őd)ések
Szakállas Zsolt: Málék, tépdesni őket muszáj
Bátai Tibor: Legközelebb [ez egy ilyen nap]
Bátai Tibor: A pillanat teljessége
Bátai Tibor: egymásbaforgás
Szakállas Zsolt: MEDÚZA
Bátai Tibor: Megvár, és eléd jön
FRISS FÓRUMOK

Debreczeny György 11 órája
Tóth Gabriella 11 órája
Kosztolányi Mária 18 órája
Varga Árpád 23 órája
Péter Béla 23 órája
Tímea Lantos 1 napja
Bara Anna 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Szőke Imre 1 napja
Ligeti Éva 1 napja
Burai Katalin 1 napja
Tamási József 1 napja
Vezsenyi Ildikó 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Pálóczi Antal 2 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Gerle Kiss Éva 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 9 órája
Hetedíziglen 12 órája
útinapló 23 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Maxim Lloyd Rebis 1 napja
nélküled 1 napja
Baltazar 1 napja
A nyúl ürege 1 napja
Janus naplója 2 napja
Lángoló Könyvtár 3 napja
Zúzmara 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
Gyurcsi 9 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Pataki Lili
Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)


Reggel álltam a tükör előtt,
csipesszel a kezemben, és
egyesével öltem a szőrszálakat.

Apám szerint gyerekkoromban
nekem volt a legszebb szemöldököm.
Most meg szinte hallom, ahogy darabra

számol minden tépésnél: Egy.
Kislánykorodban sokat nevettél.
Az arcodon nyoma sem volt

erőltetett, torz grimasznak. Kettő.
A tekinteted nyílt volt, fürkésző.
Nem tudtál semmit a világról,

ami bánthatott volna. Három.
Kedves voltál, odaadó. Órákig
törted a barackmagot, csak hogy egy

marékkal adhass nagyapádnak. Négy.
Tiszta voltál, ártatlan, őszinte, vakmerő,
szenvedélyes, betörhetetlen.

Öt. A szerencseszámom.
Öten voltunk a családban. Öt évesen
már megvertél kártyában. Hat.

Tévedhetetlenül tudtad, mi
a jó. És meg is tetted! Nem
lehetett haragudni rád. Hét.

Anyád hét hónapig hordott a
szíve alatt, én meg csak annyit
mondtam, "megint lány lett". Nyolc.

Nyolc éves voltál, amikor
inni kezdtem. Nyolc évig
nem voltam önmagam.

És most újra számol: Egy.
Az első évben még nevettél rajtam,
ahogy estem-keltem, mint egy bohóc.

Kettő. A tekinteted egyre komorabb
lett, vizslató. Mindent tudtál, amit
a világodról tudnod kellett.

Három. A harmadik évben
folyton összetörtem magam,
az autót, és téged is. Négy.

Te őszinte voltál, én csökönyös,
én kiégett, te kezelhetetlen. Családot
hazudtunk mindketten. Öt.

A szerencseszámom. Csak ültem
a temetőben apám sírjánál, és
bőgtem, mint egy gyerek. Hat.

Tévedhetetlennek hittem magamat.
Tudtam, hogy minden rossz.
És nem tudtam nem haragudni rád.

Hét. Anyád hét év után feladta. Én álltam
az újszülött kutyakölykök fölött részegen,
és csak annyit mondtam, "megint lány lett".

Nyolc. Nyolcszor kerültem kórházba,
és te számoltad mindet. Nyolc szoba,
nyolc ágy, nyolcféle gyógyszer.

Nyolc év kellett, hogy felnőj. Nyolc
város, hogy hazatalálj. Nyolc megálló,
hogy a dolgok megforduljanak.

Hét. Hetente egyszer jöttél.
Te, az egyik lányom. Akit sosem
hordtam a szívem alatt.

Hat. Azt mondtad, nincs semmi baj!
Ez egy betegség. Gyógyíthatatlan,
de együtt élhetünk vele.

Öt. A szerencseszámom. Öten
voltunk a családban. Én bőgtem,
te megvertél kártyában.

Négy. Tiszta voltál, ártatlan,
őszinte, vakmerő, szenvedélyes,
betörhetetlen. Három.

Háromszor estem még vissza,
de te kedves voltál, odaadó.
Órákig törted nekem a barackmagot.

Kettő. Ketten ültünk a padon.
Te nem néztél rám, nem fürkésztél,
úgy mosolyogtál, mintha nem bántana.

Egy. Egyszer még nevettél is.
Az arcodon nyoma sem volt
erőltetett, torz grimasznak.

Reggel megálltam a tükör előtt,
borotvával a kezemben. Jólesett ölni
a szőrszálakat. Alatta én voltam,

mögötte téged láttalak, a lányomat.
Szerinted gyerekkoromban nekem volt
a legszebb szemöldököm.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-16 11:18:24
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-16 11:18:24


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-21 23:06       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Míg a világ réved
2025-10-21 22:58   Napló: Bátai Tibor
2025-10-21 21:38       ÚJ bírálandokk-VERS: Mórotz Krisztina próza / Szamárhúzta időkordé
2025-10-21 20:48   új fórumbejegyzés: Debreczeny György
2025-10-21 20:43       ÚJ bírálandokk-VERS: Valyon László Próza. Rossz tréfa(haibun paródia)
2025-10-21 20:32   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-10-21 19:37       ÚJ bírálandokk-VERS: Albert Zsolt Fagyjelek
2025-10-21 19:00       ÚJ bírálandokk-VERS: Tímea Lantos A dícsőség más
2025-10-21 18:04   új fórumbejegyzés: Debreczeny György
2025-10-21 14:17       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Igaz mesét