Vágy
Porcok közt karistol a vágy,
lüktető ér pattan rostok között,
mikor a szív pitvarához ér.
Dobban fülemben halkan,
kacaja lassan szivárogni kész,
mikor szétdurrant vénából folyik a vér.
Körhinta-érzés zsibbasztja a fejet,
légbuborék szórja szirmait,
mikor habzsolva levegőt kér.
Szeplős arcon elmosódik a könny,
hajszálak fonják az eget,
mikor az életritmus visszatér.
Csodával fal a vágy,
szeme kacéran csillogó opáltükör,
mikor a tekintettel összeér.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-06-12 09:33:56
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-12 09:33:56
