Szilasi Katalin : Csak úgy

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2835 szerző 37423 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szokolay Zoltán
  Z
Új maradandokkok

Tóth János Janus: alkonyi csend
Tálos Barbara: Folyók
Szakállas Zsolt: izzó pecsét marasztal
Bártfai Attila Márk: COVID-19
Vajdics Anikó: A Vajdics Anikó-menet/Being Vajdics Anikó
Csapó Angéla: Világszép
Sági Ferenc Dénes: a vágyról
Vajdics Anikó: Így se, úgy se
Vezsenyi Ildikó: (hat perc)
Kiss-Teleki Rita: Egyensúly
FRISS FÓRUMOK

Tálos Barbara 19 perce
Tóth Gabriella 42 perce
Gyors & Gyilkos 57 perce
Ötvös Németh Edit 19 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Nagyító 2 napja
Konta Ildikó 2 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Valyon László 4 napja
Seres Sándor 4 napja
Kiss Anna Mária 4 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Albert Zsolt 6 napja
Bártfai Attila Márk 8 napja
Varga Árpád 8 napja
Józsi Gyöngyi 9 napja
Szakállas Zsolt 9 napja
Oláh Imre 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 44 perce
az utolsó alma 18 órája
mix 1 napja
EXTITXU-UXTITXE 1 napja
Baltazar 1 napja
Zúzmara 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Vendég 1 napja
PIMP 1 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 2 napja
Gyurcsi 2 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 2 napja
nélküled 2 napja
az univerzum szélén 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szilasi Katalin
Csak úgy

Csak úgy sétáltunk egyszer
a Nagykörúton.
Én elvegyültem, mint
szürke, kis veréb.
Pedig fiatal voltam még,
csinos és szép is talán.
De rajtam volt levakar-
hatatlanul korunk pecsétje:
az eddig és ne tovább.
Te kiváltál, mindenki nézett.
Szakállas férfiarc,
piros bársonykabát,
hosszú hajadat
nem fogtad össze hátul,
és szemébe néztél mindenkinek.
Kanada akkor még
fogalom volt nekünk. Veled
mehettem volna oda.
Talán szerettél is,
mióta karláncod belegabalyodott
a fekete neccharisnyámba.
Alig tudtuk kibogozni.
Nem is nagyon akartuk.
A Jókai-téren egy padra ültünk,
jött-ment a nép,
s te azt mondtad, gyáva vagyok.
Levettem akkor a cipőm,
és mezítláb álltam a szobor talapzatára,
hogy lásd meg a bátorságomat.
"Mezítláb a parkban". Nagy dolog.
Talán szerettelek, de nem mentem veled,
mert...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-05-22 10:58:49
Utolsó módosítás ideje: 2019-05-22 10:58:49


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-11-26 09:17 lista
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-12-04 11:28   új fórumbejegyzés: Tálos Barbara
2020-12-04 11:06   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-12-04 10:50   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-12-04 09:36   Napló: Hetedíziglen
2020-12-04 08:47   Napló: Hetedíziglen
2020-12-03 19:56   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-12-03 16:56   Napló: az utolsó alma
2020-12-03 16:51   Napló: Hetedíziglen
2020-12-03 16:16   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-12-03 16:08       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella dicsértessék