VIGYÉL MAGADDAL

VIGYÉL MAGADDAL !

Halkan szólít a reggeli sötét,
álmosan ébredez a csend,
Kilépsz ágyad otthonából,
tested melegében az éj szendereg.
Vigyél magaddal!


Néha hallom, öltözöl, ruhád suhog
halkan ,nesz nélkül csukod
az ajtót ,lámpafény gyúl odakinn,
kezem hűvös vásznat tapint.
Vigyél magaddal!

Kusza álmok tűnnek messze...
színtelen világok tengerében
fürdik a furcsa talány,
kábán ébredek, metsző a valóság.
Vigyél magaddal!

Már messze jársz, ott keringek
puha szárnyon veled
tudom, érzem ,sejtjeidben
is fogom a kezed.
Vigyél magaddal!

Csermely csobogással szólok hozzád
érzed a megbújó ízt, lám
édessé válik a gyöngyöző víz
szomjas ajkadon,ahogyan hívsz,
Vigyél magaddal!

Ne engedj el, szárnyam törékeny,
rideg acél, nem hajlik meg
ha leesem nincs többé szárnyalás...
Hangom elhal, nem hallod a suttogást.
Vigyél magaddal!


Kimondtam a kimondhatatlant.
Leírtam a leírhatatlant.
Halkan szóltam...nem hallottad,
tudom kiáltanom kellett volna.
Vigyél magaddal!









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-05-20 10:52:51
Utolsó módosítás ideje: 2019-05-20 10:52:51