Nap
Ordítva megy, némán jön,
Hasadó hajnalon,
Hold hátán könyököl,
Bájolgó felhők között.
Kiáltva szippantja magába,
Párából csurgó vízcseppeket,
Formálva testét égbolt felett.
Szendén pislant virágzó fákra,
Hajtűivel bimbót fakaszt,
Lágy mozdulatokkal alkot képet,
Narancstintával festi azt.
Tavasznak pikantériája,
Szivárványszínt fröccsent,
Meztelen táj felöltözött.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-04-18 20:33:19
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-18 20:33:19
