Mikor még hittünk s mulattunk néha

Barátaimmal mulatni mentünk.
Törzsbárunk kopott asztalán
bortócsából rajzoltuk ujjal:
Mi betörjük a Világ ajtaját!

Aztán dúdoltunk elmúlt nótákat,
betiltott dalt és sámán-imát –
Sírtunk, hogy elbuknak mind az igazak
(s hogy újra kidőlt a kurva pohár)

Később írtunk.
Mind írtunk. Verseket,
dalokat, novellát,
rossz cikkeket

S így jött szóba, hogy az Ésben
Gy. mit mondott verseinkre
És Zs. – pénzért – megjelentet,
- de nem értünk annyit önmagunknak…

Részegen dúdoltunk tovább. Meséltünk
Adyt, Cyranót… S elmenet
Villon-Faludit, Simonyi Imrét,
az utcán még gyerekverseket

- és, hogy miből lesz kapupénz -
(de ezt már csak úgy, magunkban, pianóban)

Aztán meg újra felröhögtünk
Aztán meg újra felsírtunk –

- Rendőrjárőr jön, fiúk -






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.