Unkasz búcsúja
A nagy Szellem tudja csak,
Miért és honnan jöttem.
Ő tudja azt is, most hová megyek,
S hogy léteznek-e az örök vadászmezők.
Hadiösvényen sóhajtásnyi lét,
Amit kimért nekem,
De ne bánkódjatok,
Hisz a hosszú élet is egy sóhajtásnyi csak.
Mint egy elárvult pelikánfiat,
Vérben, vérével nevelt fel
Az apám Csingacsuk.
Én harcos vagyok,
Mohikánnak is csak szám szerint utolsó,
De semmiképp az érdemem szerint,
Bár nem gyűjtöttem soha skalpokat.
A magamét sem adtam soha senkinek.
Amit a téren és időn ütöttem,
Mögöttem gyorsan begyógyul a seb.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Fény és árnyék (, 2016)
Kiadó: Underground
Feltöltés ideje: 2019-01-13 12:07:26
Utolsó módosítás ideje: 2019-01-13 12:07:26
