végpontok

Néhány perccel azután, hogy
fáradtan letett a gólya,
egy kis, vékony szalag lett a
nevem első hordozója.

Egy nővérke féltő gonddal
a csuklómra felkötötte.
Ennyi volt csak: Zalán György - és
semmi más nem volt fölötte.

Aztán nevem sok papíron
szerepelt, de csak lent, alul.
Többnyire volt következmény.
Hol jól sült el, hol meg balul.

Adásvétel, levél, kérvény
- a nevemmel jelzem, enyém!
(Bánt, ha más meg nevét rejtve
mögém oson, úgy köt belém.)

Olvashatóan kell írnom,
el ne legyen maszatolva,
hiszen a nomen est omen
- a nevében ott a sorsa.


Aztán lesz még egyszer úgy, hogy
csak magában lesz a nevem.
Lábujjamra kötött cetli.
Utoljára az lesz velem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-07-08 23:54:02
Utolsó módosítás ideje: 2018-07-11 09:37:52