A haladó



Menni szeretne .
Erre a kedve .
Nemde miért ne ?
Menni be házba
és ki a kertbe .
Déli irányba .
S persze nyugatra .
És le a mélybe .

Pont a pokolba ?
Vagy fel a mennybe ?
Mindenüvé el !
És sose végell !
Annyira ez kell !
S annyira szépel !
Csábja a tenger ,
csábja a Prága .

Lép is a hegyre ,
ámde leejtve
teste bezúzva .
Ugrik a vízbe ,
pottyan a vízbe -
és belefúlva .
Néz be a fénybe .
Megvakul , így , ni .
S kés a kezébe .

Kése kezébe .
Pisztolya szintén .
S bombaatomja .
Félteni nem kell ?
Hisz csak egy ember ?
Nem hiszi ő ezt ,
én , te se higgyed
...

Börtön az ember .
Börtön a teste .
S el hogy eressze -
nincs lehetőség .
( tenne miért így ? )
Víz , hamu és por -
ennyi vagyunk hát .
Ennyi vagyunk , mert ?

Börtön a lelke :
hitszi az istent ,
vágyja a testet ,
falja a húsát ,
élvi családját .
Íme : gyomra , térde , méhe ...
mindig erre csorgat vére ?

Börtön az ember .
Nem tud utazni ,
járni világot .
Mászni a hegyre
kúszni a völgybe ,
tűzbelenyúlni ,
vízlemerülni ,
űrni - űretni .

És így a többi .
Nincs lehetőség ,
Semmi se kétség .
Légyen - e szükség ?
hát bizonyára .
Minden a szükség .
Rajta tehát most !
Rajta siessünk !

Körbetekintünk ,
összebeszélünk ,
esszük a dinnyét ,
kérjük az árát ,
kérjük a létet ,
tudjuk a P - ket ,
vágjuk a léket ,
mennynek a csúcsán
...
mindezeket , hogy ?

Úszva a Napban ,
víz a talajban .
Mars vörösében
fát telepítve ,
szelve Szaturnuszt ,
mint a cipócskát .
S benne atomban .
Ősi homotron !

És odaérve
s léve amott , hol
tér meg idő sincs ,
semmi a semmi ,
pontosan itt is :
képletet írunk ,
jól betanuljuk ,
hirdjük a jókat ,
s mind megeposszuk .

És hazatérve ?
Az lehetetlen .
Otthon a minden .
Ház - s a lakásunk
és a hazánk is .
Így legyen és van .
Így a továbban is .
Képes - e erre ?

Börtön a lelke ,
nem cselekedhet
járva az éltet .
Mert hisz az ember
féli a rosszat ,
bántja a jókat ,
félti lakását ,
tenne miért mást ?

Látni a senkit .
Küzdeni véle .
Hinni a Nagy Z - t ,
fogni az A - kat .
Létlenül is jó .
Nincs lehetőség .
Ám van a szükség .
Ennek okán hát :

járva a rosszban ,
fürdve mocsokban .
Nézve tükörből .
A - ra a B - ket
C - re a K - kat .
Mindez-akarjuk ,
megcselekedjük ,
múlta - jövőbe .

Tesszük,amit kell .
Enmagam ütjük .
Lőjük a gólyát ,
isszuk a zöldvért .
Ördögöt énünk .
Hisszük a vankot .
Meztelenülve
és lefeküdve
űrbe befogyunk .

Megfoganáskor .
És az előtte .
Minden örökre .
El sose halva .
Mennykikerüljük ,
végül a poklot
így kikacagjuk ...
képes-e erre ?

És azután mi ?
Vége sosem lesz .
Tudjuk a Titkot .
Fogjuk a tollat ,
puskatusunkat ,
puskakezünket .
Minden örülhet
...

S visszatekintve
majd meg előre
ezt befejezzük
....





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-02-09 12:56:57
Utolsó módosítás ideje: 2018-02-09 12:56:57