a csillár balladája

Apám káromkodott és a pöttyös bögrével
rácsapott a semmire mintha megütni akarna valakit
de csak a szivárványos csillárunk darabjai repültek szerte
ijedten álltam nem vettek észre anyámmal néztek
farkasszemet
furcsa volt a csend pont olyan mint istentisztelet előtt
nem értettem hiszen ajándékot is hozott lakkcipőt
kalapot masnival igaz jó sokára ért haza Pestről
a szomszédok mondták hogy Csillával és a dadogós
unokaöccsével voltak aki egy pincében tangóharmonikázott
tudtam hogy baj lesz mert hallottam amikor Turcsi
Jancsinak szólította apámat pont úgy mint a falu bolondját







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-11-13 10:42:31
Utolsó módosítás ideje: 2018-03-10 21:11:15