Artemisz ligetében
A Lombok között átszűrődő hold lágy
kék fényét az éjszaka elrejtette
a fák alatt, ahol felébredt a vágy,
s szerelmesem a ruháim levette,
keresve a test és lélek hatalmát.
Bűnös tett feloldozásért esdekelt,
felelt az Isten, morzsoltuk imáját,
szánk lehulló mennyei mannát ízlelt.
Az istennő nyilait félve várom,
rám terítem nyári égbolt köpenyét,
már színét vesztette, utánad vágyom.
Egyedül járom Artemisz ligetét,
emléked illatába burkolózom,
kutatom a csillagképek rejtélyét.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-09-07 21:01:46
Utolsó módosítás ideje: 2017-09-12 08:43:48
