"...alul a víznek árja..."

Úgy úszott a nép a bérházak között,
mint bús, barna folyón egymáshoz kötött
kivágott fák, tákolt uszályok,
s mi álltunk az orrán, tartottuk a zászlót,
egy nagy fehér lepedőt, transzparenst, üzenettel,
egy szülő, egy tanár, két férfi, két ember,
de úgy hittünk akkor, mint két gyerek,
kik nem ismerik azt a két szót: " Nem lehet!",
mert egyért tettük, a sok millió egyért,
akkor is, ha tudtuk, sok millió nem ért,
és csak hömpölyögtünk tovább, némán, kiáltón,
az utcákon is túl, túl e világon,
s felülemelkedtünk, hogy ne sodródjunk tovább,
hogy ússzanak el innen a bárgyú ostobák!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Véres út. A diktatúra (Budapest, 2017)
Kiadó: Garbo
Feltöltés ideje: 2017-07-14 11:42:22
Utolsó módosítás ideje: 2017-07-14 11:42:22