A megismételhetetlen

Nem voltak közös családi étkezések,
apa a szobában ebédelt, mi anyával
a konyhaasztalnál.
Már asszony voltam, amikor megkínáltak
ebéddel. Apu is a konyhában foglalt helyet.
Nem fogadtam el, mondtam, hogy otthon
az enyéimmel fogok enni.
Apám szemébe könny szökött, leejtette
a fejét. Csak később értettem meg:
ez lett volna az első közös étkezésünk.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-07-10 19:34:03
Utolsó módosítás ideje: 2017-07-18 16:18:26