Hajnal, három felvonásban

I.
Ma korán ébredtem, könnyedén.
Valamit megneszeltem álmomban és most -
valamit akarok.
Még nem tudom, mi az, de ha
mindez igaz, talán ma végre
elmúlik a világ, s én is vele;
talán ma minden, talán ma  végre:
semmi se.

II.
Magamba bújok mégis, hisz lehet,
homályos tükörfolyosók mentén
mosdatlan  magzati  részegen.
Egyetlen lehetséges gyermekem, egy dolgos,
alázatos kislányt pólyába tekertem és eladtam
rejtőzködő, pogány isteneknek.

III.
Párhuzamos dimenziókról álmodtam ,
(ott voltál te is) ahol tudok még szeretni
és nyugton szeretve maradni.  Ahol nem
egyedül rajtam múlik a megváltásom.
Puha macskatalpakon szökkentem utánad  -
talán te megleled  és szétszórod tisztességgel
magamba tiprott hamvaim.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-06-10 22:54:55
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-10 22:54:55