Fényre kerülõ

Holnapról szól a dúlt dalod,
S szerelmes színes szólamod.
Mondd, kit érdekel bánatod,
Mikor minden szép, láthatod!

Bölcs fény az útján mit talált?
Mágnások lelki nyomorát,
A hontalanok hazáját,
Nyomortelepek kínharcát.

Kifakult arcú asszonyok,
Társmagányba fúlt alkonyok,
Mocsárra épült otthonok,
Szerelmek, végleg kihunyók.

Ki farkast kiáltani fél,
Hisz’ folyton hitelekből él,
Ő átszelné a nagy vizet,
A túlpart itt van, elkésett.

Aszód, 2004-10-03







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.