A szerelem ideje

A bánat lakói kétségbeesetten
keresik egymást a szívligetben.
Egy férfi a székét a folyón át
a fák közé viszi. Van három
csillaga, nyilván ezredes.
Nem orosz, amerikai.
Szellő korholja a lusta gallyakat,
hogy végre mozduljanak.
Azért az árvalányhajat képes
befonni, jöjjön hát valaki, és
Möbius-szalaggal kösse be.
A szerelem ideje mindjárt itt
van, közel a kolerajárvány.
Ideje hajóra szállni, ezredes.
Hagyd a székedet, a hajón lesz
elég, ha ülni lenne kedved.
De ismerlek, föl-alá járkálsz
majd sokáig, míg végre
odalépsz ahhoz, kit az idők
kezdetétől szeretsz.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-01-09 00:04:09
Utolsó módosítás ideje: 2017-01-09 00:04:09