Ima

„…a hivatalos vallásokat egyenlőnek lehet venni egyfajta
kényszerneurózissal.”
(Freud)


Foltozd be, amit én kifelejtettem, és
Toporogjunk csendben együtt, istenem.
Tégy fel kellemetlen kérdéseket, majd
Azt felelem, én ezt az egészet nem hiszem.

Csapd a könyököm egy ajtófélfához, hadd
Nevessek kínomban a nem várt vendégeken,
Hiszen a tej is csak közösen elfogyasztva jó,
És feleselek majd: én az egészet nem hiszem.

És üss majd erőből homlokon, amikor rohaná-
Saim közben hirtelen megáll a világ körülöttem,
Amikor belém hasít: nem jutok sehova, nem vagyok.
Pedig ezt az egészet már rég nem hiszem.

Mondd ki, ami a nyelvem hegyén van, mert
Sok a megoldás, kevés a probléma. Hogy nem
Tévedek-e mindig, hogy irányíthatok-e, hogyha
Ráébredtem, ezt az egészet nem is én hiszem?







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Felütés (Budapest, 2003)
Kiadó: noran