Eszmélő

Olvadó Nap-fillért formáz a som,
mélyölű nőszirom ajka ágál.
Táltosul sörényes csikókorom.
Sudarán barkálló porzó sárgáll.

Rőt lángot dajkál a szőlőlevél,
opállal ring az  öröklét  fénye,
magzik a borókák tűlevelén,
s testté lesz Mária reménye.

Tűntegű fészekben halott madár,
lelkek közt ő a legkisebb angyal.
Röpte a szívekben hazát talál,

mint Gandhi fohászai a Hangban.
Gyapjúsás pamatján ezüst penész,
egésze a részekre visszanéz.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-28 11:09:18
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-28 11:09:18