Tévedhetetlenül

Mint a jó versben a tartalom, s a forma,
ölelkezik bennem egymásba hajolva,
zárföldi láppal, a völgységi rög.

Otthon és haza közt, az út lett életem,
ingázom szalagján, szerves szerelmesen,
a tolnai táj és Homburg között.

Az otthon hazahív, az itthon hazavár,
idillük illanó, honvágyam csapodár,
a volt és lehetne vanná vegyül.                                                              
                                                              
A kettőzött égen, darvak keresztjében,
egy mutáló gyermekdal üzenetében,
visszatalálok tévedhetetlenül.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-16 10:10:56
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-16 10:10:56