Zivatar
van a lelkemben jégeső,
és szélvihar fekete
az ég kékje hull véreső
Nap fénye gyász- fekete.
Érzelem hulláma csapkod
odabent ami szépnek
tűnt csak giccs üres a markod
emlékek széjjeltépnek.
Csillogó gyémánt, kék üveg
aranyfestékpor csábít
szemedből a fény ott lebeg
felhők felett ott kábít.
Mint amikor útra keltél
azon a Holdas éjjel
látod mindent veszítettél
a reményt tépted széjjel.
Bánat küszöbére tettél
csók helyett a könnyeső
rózsát ígértél intettél
hull lelkemben az eső.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-06-04 09:25:33
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-04 09:25:33
