Hívatlan
Hívatlan
vendégem volt egy Méhecske
rászállt a kézfejemre
hajnali szél még frissecske
kölnim csalta létemre.
Szóltam halkan zümmögősen
maradjon ha kedve van,
de bevallom szégyellősen
nyugalmam most odavan.
Ne vegye zokon nincs mosoly
nem marasztalnám inkább
figyeljen mondandóm komoly
az lenne a legtisztább.
Lebegtetné a szárnyait
repülne a virágra
ott folytatná az álmait
egy képzeletvilágra.
Gondolhatna ahol Méhek
királya volna lenne
úrra a kasnak, és méznek
ha hamar elröppenne.
Ember szóra nem hallgatva
a fullánkját kezembe
kieresztette siratva
pusztult a győzelembe.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-05-29 13:31:25
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-29 13:31:25
