Hiába versz meg
És próbálsz tönkrezúzni,
Így nem teremthetsz magadnak örömet
Szárnyaim behúztam önmagamba.
Ne akard röptödért az életemet
Te csak a földön élhetsz tovább már
Ez sorsod. S végítéleted.
Fájhat az emlék és fájhat a múltad.
Engem nem sirat meg többé sztorid
Fejem felemelem a fénybe
Indulnék immár
Vedd le kötőfékem. Nem tarthat vissza.
Csak szorít.
