A Gyilkos-tónál
Issza harmatát a reggel
Viaszló völgyet hág a veszély
Csáléra áll a hetyke táj
kucsmája Felhők mellé beszél
itt bérc-él kőszál Elsírja
volt szálasságát a húskövér
Lekárhoztunk a mennyekből
Mi a port rúgja: hulló kő-vér
Alább csali mély vonaglik
fenyőtörzsekkel leszögezve
Hűvös idejét a vörös
sziklavilág már elszökellte
Pisztrángol a kény Láncolnak
dróton rángatott saskeselyűk
Bűv furulyaszó párolog
Hordják terűjük s szűkös terük
a magos ég s a tünde tó
Villó karmait feni a fény
Gyíkokat bong a csendmeleg
Erdély homlokán kék diadém
e mérges vidék Itt ékes
vigaszát leli élő s kiholt
A víz lombjában fészket rak
az ázott szárnyú telihold
(1997)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.