Árva szerelem
Elmondom, immár a titok
elillan, mégsem lázadok,
csendes vagyok és szenvedek ,
az összepödört levelek
mint a kövek, lehullanak,
hallom, koppannak a falak,
akár egy halom törmelék,
alá temetve a vidék,
mint szőnyegbombázás után,
árva szerelem függ a fán.
2015. szeptember 12.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-09-12 09:05:54
Utolsó módosítás ideje: 2015-09-12 09:05:54
