Pehelyként


Hogy másfél mázsa gyengédség vagyok,
mely másfél mázsa erény és tapintat
szubsztanciája, megtapasztalod,
ha lényegedre lényem rátapinthat.

Ma még talán ezt másképp gondolod,
de összekulcsoljuk majd ujjainkat,
s ütemre ringni látom tomporod,
és ritmusod lesz az, mi minket ringat.

A tombolában engem jól kihúztál,
a mindenség is pont azóta pulzál,
s tombol bennünk a sejtett ismeret.

Mindent adok, alattam reng a dokk,
én másfél mázsa gyengédség vagyok,
s pehelyként szállni vágyom most Veled.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-05-05 15:16:03
Utolsó módosítás ideje: 2015-05-05 15:16:03