összefüggések...
a halálról…
a halál az egyetlen olyan esemény az életünkben, amelynek bekövetkezése megkérdőjelezhetetlen és éppen ezért szükségszerű. azt gondolom a Teremtőnek a legjobban sikerült alkotása is, mert minden, relatíve egységnyi rövidségű élet mellé, végtelen hosszúságú halált rendelt. és amíg az élet inerciarendszerében mások „mozgásállapota” is nagy hatással lehet ránk, addig halálunk kiszámíthatóan egyenes vonalú, és állandó sebességű. és bár a halál egyértelmű, a viszonyunk hozzá mégis különleges. van aki retteg tőle, van aki úgy tekint rá, mint megváltásra, pedig a halál ugyanúgy része az életünknek, mint az evés, vagy a szeretkezés, azzal a különbséggel, hogy a halálunk egyszeri, és megismételhetetlen. a halállal nem barátkozni kell, a halált el kell tudni fogadni…
a szerelemről…
a szerelem sorsszerű, kiszámíthatatlan, és független az elhatározásainktól. a szerelem olyan, mint a hasmenés. mindig a legrosszabb helyen, és a legrosszabb időben ér utol bennünket. és ahogy nem határozzuk el, hogy hasmenésünk legyen, úgy azt sem tudjuk elhatározni, hogy szerelmesek legyünk. szerelmesnek lenni gyötrődés, és gyönyörűség. szerelmesnek lenni, az élet. szerelmesnek lenni, felelősség. szerelmesnek lenni, felelőtlenség.
a barátságról…
a szerelemnél talán csak a barátság fontosabb dolog. a szerelmedet megcsalhatod, a barátodat soha. a barátság általában egy életre szól, és a halálig tart. ha egy jó barátodban csalódsz, éppen ezért egy kicsit bele is halsz. az embernek nem lehet sok barátja, de azt a keveset aki van, meg kell becsülnie! a barátok bizalmával nem, hogy nem illik visszaélni, hanem egyenesen tilos. a barátság csak felelősség! akinek nincsenek barátai, az magányos marad akkor is, ha egy városnyi embert ismer…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-02-27 22:27:40
Utolsó módosítás ideje: 2015-02-27 22:27:40
