Belém ölni
Percek telnek, és jár az óramutató,
a napfény széjjel, majd összezárja lábát,
pont úgy kellene, hogy elmúljak belőled,
de a meztelenség száján visszapörgetsz,
hozzád olvadó bábként, bámullak kábán.
Ízed oltod belém, a vérünk már testvér,
íveket találsz meg, hidat, árkot, öblöt,
köldökzsinórrá lesz ágyékkeménységed,
miközben kéjt szülünk és agyon gyilkolunk.
Sikerül magadat mindig belém ölnöd.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-02-15 00:06:47
Utolsó módosítás ideje: 2015-02-15 17:14:47
