Ollram Csaba : egy utolsó szerelmes vers helyett...

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37714 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bertók László
  Platón benéz az ablakon
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Perszeapu (csillagos)
Köves István: N. I. KIHANTOLÁSAKOR
Farkas György: Sodródás
Bátai Tibor: regresszió
Franczen Bea: Dackeringő bikinire
Pataki Lili: Isten gyermekei
Farkas György: Kezdet
Szakállas Zsolt: Fészekürítők
Kiss-Teleki Rita: hiába emlék
Tóth János Janus: még sincs
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 6 perce
Gyurcsi - Zalán György 2 órája
Szilasi Katalin 2 órája
Albert Zsolt 3 órája
Bánfai Zsolt 4 órája
Pataki Lili 4 órája
Franczen Bea 7 órája
Nagy Zsuzsanna 22 órája
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Bara Anna 1 napja
Farkas György 2 napja
Köves István 2 napja
Tóth János Janus 2 napja
Vezsenyi Ildikó 5 napja
Pálóczi Antal 7 napja
Kosztolányi Mária 7 napja
Csapó Angéla 7 napja
DOKK_FAQ 8 napja
Karaffa Gyula 8 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 1 órája
Bara 2 órája
Hetedíziglen 2 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
nélküled 1 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
K.Mária 2 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
fejlakók 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
Zúzmara 2 napja
Gyurcsi 3 napja
Vendég 4 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Ollram Csaba
egy utolsó szerelmes vers helyett...

dörömböltem vadul a szíveken, de nem nyíltak az ajtók, puska nélkül nem lehet vadászni, ezt tudják jól a hajtók. mégis zörög, kerepel, mind, mert csábítja az erdő, a hulladékon mely leesik majd, néhány gyerek felnő. a panaszos szájakra a félelem, ráteszi a kezét, ilyenkor az Isten, nem tudni miért, de behunyja a szemét. befelé folynak a könnyeim, csak a lelkem rázza a zokogás, hogy az egészet az apáink baszták el, csak egy olcsó kifogás. bűnösök vagyunk, mert hallgatva tűrünk, jussunkért lándzsát nem törünk, választott senkik elkártyázzák, a rájuk bízott életünk. mikor ébrednek öntudatra, az ezerszer becsapott emberek, mikor mutatnak erőt végre, dühöngve mint a tengerek? meddig cipelik még a keresztet, amit az önkény a vállukra tett, felváltja-e valamikor, a zúgolódást a tett? hányszor kell, napjában megfeszülni, szenvedni, értelmetlenül, szabad-e oda gyereket szülni, ahol mellőznek érdemtelenül. szemfényvesztésből, és hazugságokból emeltek körénk falakat, és lenyomták a torkunkon a paradoxonokat. bár belém törölte lábát az élet, és, hogy mit hoz a holnap még nem tudom, néhány hetet, vagy néhány évet, megyek a rám szabott utamon. kisemmizve, és megalázva, dacosan szemetekbe nevetek, mire arcotok megjegyezném, elfelejtem a nevetek…





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-01-26 10:45:05
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-26 10:45:05


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-06-23 23:44   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-06-23 23:26   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-06-23 22:04   Napló: Minimal Planet
2021-06-23 21:38   Napló: Bara
2021-06-23 21:32   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-06-23 21:08   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2021-06-23 21:07   Napló: Hetedíziglen
2021-06-23 21:04   Napló: Hetedíziglen
2021-06-23 21:04   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-06-23 20:57   Napló: Hetedíziglen