Valami fekete póklik a sarokban,
hálóját fonja bújkáló ölelésre.
Vaksi szeme hízik lépések fényzaján,
vergődő madár szárnya vörösre feslik.
Halál torkában áriázó fulladás,
még hallom az utolsó megbotló trillát,
hang csonk koppan, megrepedt harang köpenyét
összeforrasztja a csontkovács valóság.
