Hasonlat

Olyan közeli és nem megfogható vagy.
Ház falán élt adó nap.
S talán percnyi béke.
Vonatfüttynyi csak a világ.
Színt nem ad, de remegést igen.
Nem vakulok, ha belenézek a fénybe,
káprázatmentes ámulásban hagy.
Óvatosan kerülgetem a párnád.

Aszfaltgőz eső nyomán.
Doromboló macskaféle.
Bélésnek való, tartós anyag.
A villamos, hagyom, messze vigyen.
Visszanéznek hálátlan kereszteződések.
És biztosan szeretlek.

Folytonosan, mint a surrogó kerekek.
Morzsolják titkaim a kilométerek.
Kezembe apró és gyűrött jegy akad.
Nézz rám és kihagy a lélegzet.

Úgy lettél otthonom, észrevétlen,
mint a tavasz telepszik meg a vállamon.

És talán te vagy a béke.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-07-21 21:02:10
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-21 21:02:10