Mégis csak írni kell

De sokért nem adnám, hogyha mégis írnék,
mivel hétről-hétre megtelik a Hírhét
derék emberek cselekedeteivel,
ha magot ültetek, az egyszercsak kikel,
Belzebub nem jön el értem olyan gyorsan,
ahogy rossz kedvemben eddig kigondoltam,
túlélem magam, és erővel is bírom,
születnek a versek, és nemcsak papíron,
jönnek majd éjszaka, s hajnalban se hagynak,
átadom magam nyilalló pillanatnak,
ha nem születik vers, kővé keményedik
a nagy része bennem, s lehet, hogy mindegyik,
mégis csak írni kell, nem keveset, sokat,
átvészelni gyötrő, gyűrött hajnalokat,
a gondolat nem rab, hogy be legyen zárva
hetvenhárom éves, rozsdás kalitkába,
kinyitom ajtaját, inkább be sem zárom,
hadd szálljon el messze, túl a láthatáron!

2013. november 1.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-11-01 10:18:12
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-01 10:20:27