Virág lét

Semmi nem egyszerű,
a mosolygás művészet,
a könny már a múlté,
vágott virágok a vázában,
kókadtak, de valaha éltek,
kertekben ég felé emelkedtek,
most várják a végzetet,
csinos kis díszek az asztalon,
irigyelem, hogy nincs agyuk,
nem foglalkoztatja őket a lét,
lehulló szirmaikért sem könnyeznek,
nem érdekli őket semmi a világon,
cselekvés és döntésképtelenek,
boldogságot sugall színeik,
ha én virág lennék,
várnék egy kézre ami letép,
szirmaim szétszaggatja,
az én életem akár egy virágé,
nem hullatok már könnyeket,
sírni sem tudok már,
anyám szerint az élettel jár,
imitáljuk az életet mi is,
díszek már nem vagyunk,
fonnyadunk akár a virág,
nem is fáj, régen talán,
nem emlékszem már rá.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-11 14:41:57
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-11 14:41:57